Ismerd meg Kapu Tibor inspiráló történetét, akit a szabadság utáni vágy végül a csillagok közé emelt.
MEGVESZEMÚj forradalom küszöbén az űripar: az AI és az autonóm rendszerek veszik át az irányítást
További Tech-Tudomány cikkek
- Ez lehet Európa nagy dobása az AI-versenyben, ebből a gazdaság is profitálhat
- Még a NASA-nál is elképedtek, amikor meglátták a magyarok fejlesztését
- Pillanatok alatt buktatta meg a humanoid robotot az ELTE rektora a színpadon
- Teljesen felbolygatta a zeneipart a magyar AI-dal, amiből világsláger lett
Hetente, sőt néha naponta érkeznek olyan hírek a nemzetközi űriparból, amelyeket néhány évvel ezelőtt még senki sem vett volna komolyan. A Néprajzi Múzeumban megrendezett AI Summit Quantum Stage színpadán elhangzott előadásról az Economx számolt be. Zábori Balázs orvosi fizikus végzettségű repülőmérnök − a magyar kisműholdak fejlesztésével foglalkozó REMRED technológiai igazgatója, egyben a 4iG Space & Defence Technologies űripari területének műszaki szakmai vezetője − kifejtette: a nemzetközi események követői folyamatosan olyan bejelentésekkel szembesülnek, amelyek gyökeresen megváltoztatják az űrről alkotott eddigi elképzeléseinket.
A SpaceX tömeges felbocsátókomplexumok fejlesztésébe kezdett, amerikai cégek veszik át az európai műholdgyártási kapacitásokat, a NASA pedig a Blue Originnak adott megbízást marsi telekommunikációs hálózat kiépítésére. Zábori Balázs kiemelte, hogy a SpaceX egymillió műholdat tervez pályára állítani.
Egymillió AI-robot a világűrben, azok már nem műholdak
− érzékeltette az elképesztő léptékváltást a szakember.
Három tényező hajtja az új űrkorszakot
A szakértők által csak New Space-nek nevezett új korszakban az állami programok mellett egyre inkább a magánvállalatok diktálják a tempót. Ezt a folyamatot három fő tényező hajtja:
- A világűr mostanra nagyságrendekkel könnyebben hozzáférhetővé vált.
- A technológia fejlődésével a műholdak mérete drasztikusan lecsökkent.
- Megkerülhetetlenné vált a mesterséges intelligencia (AI).
Az AI az űripari folyamatok mindegyikében jelen van: a tervezéstől és gyártástól kezdve az adatfeldolgozáson és az autonóm vezérlésen át egészen a küldetésirányításig. A rendkívül zord körülmények miatt a megbízhatóság kulcskérdés, hiszen a Földtől távol lévő eszközöket nem lehet megjavítani.
Itt kap döntő szerepet a generatív tervezés, ahol a mérnökök által megadott peremfeltételek alapján az AI hozza létre a legoptimálisabb konstrukciót és küldetéspályát, míg a prediktív minőségbiztosítás segít előre jelezni az esetleges gyártási hibákat.
A műhold már nem eszköz, hanem autonóm robot
Zábori Balázs rámutatott: bár az emberes űrrepülés látványos, az űripar jövője 99,99 százalékban emberek nélkül zajlik majd. A hatalmas műholdflották egyre nagyobb önállóságot követelnek meg. A Föld körüli pályán felhalmozódott űrszemét kikerüléséhez például nincs idő földi operátorokra várni: a műholdaknak maguknak kell észlelniük a veszélyt és végrehajtaniuk a manővert.
A mai műholdak emellett annyi adatot termelnek, amennyit fizikailag lehetetlen teljes egészében lesugározni a Földre. Emiatt a fedélzeti mesterséges intelligencia dolgozza fel, tömöríti és szűri az információkat, hogy csak a valóban értékes adatok érkezzenek meg a Földre. Kiváló példa erre a SpaceX Starlink rendszere, ahol a több mint tízezer műhold nemcsak a Földdel, hanem egymással is lézerkapcsolatban áll, egy óriási adatfeldolgozó hálózatot alkotva.
Magyarországi kilátások és a forradalom árnyoldalai
A globális folyamatokhoz a hazai szereplők is csatlakoznak: a 4iG nemrégiben Európában elsőként kötött megállapodást a SpaceX-szel a Starlink Mobile szolgáltatás bevezetéséről, emellett Martonvásáron új műholdgyártó komplexum épül. A szakember szerint a tét óriási a hazai szereplők számára:
Aki ebben nem tud versenyelőnyt szerezni, aki ebben nem tud szerepet felvenni, az veszíteni fog ebben a játszmában
– fogalmazott határozottan Zábori Balázs.
Az űripari szakember ugyanakkor a technológiai forradalom komoly árnyoldalaira és veszélyeire is felhívta a figyelmet:
- Sugárzás és elhasználódás: A világűrben jelen lévő erős sugárzás miatt a berendezések idővel leromlanak, és nehéz garantálni az AI biztonságos működését ilyen körülmények között.
- Hőelvezetés: A nagy számítási kapacitású fedélzeti rendszerek rengeteg hőt termelnek, aminek az elvezetése a vakuumos környezetben komoly mérnöki kihívás.
- Kiberbiztonság: Az autonóm, döntési joggal felruházott rendszerek esetében kritikus kérdés a védelem, hiszen egy esetleges hackerincidens során a saját eszközünk fordulhat ellenünk.
Előadását végül egy olyan kérdéssel zárta, amelyre meglátása szerint a piac és a jövő adja majd meg a választ: „Megbízzunk-e annyira a mesterséges intelligenciában, hogy nélkülünk végezze el a feladatot?”
(Borítókép: Zábori Balázs 2026. szeptember 7-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Facts Only
* Zábori Balázs is a medical physicist, aerospace engineer, and technical manager at REMRED, focusing on Hungarian small satellite development and the 4iG Space & Defence Technologies sector.
* SpaceX is developing large launch vehicle complexes.
* American companies are acquiring European satellite manufacturing capacities.
* NASA has commissioned the Blue Origin for a maritime telecommunications network construction.
* The transition to space involves one million AI robots.
* AI is involved in planning, manufacturing, data processing, and autonomous control of space operations.
* Generative design uses AI to create optimal structures based on constraints, and predictive quality assurance forecasts manufacturing errors.
* Autonomous spacecraft require onboard intelligence for risk avoidance and maneuvers.
* Satellite AI processes and filters data to transmit only valuable information to Earth, exemplified by the SpaceX Starlink system which involves inter-satellite laser links among thousands of satellites.
* The Hungarian side is involved in an agreement with SpaceX for Starlink Mobile service and the construction of a new satellite manufacturing complex in Martonvásár.
* Challenges include radiation damage, heat dissipation in vacuum environments, and cybersecurity risks for autonomous systems.
Executive Summary
The aerospace industry is undergoing a transformation driven by the rise of Artificial Intelligence and autonomous systems, signaling a shift in space exploration dynamics. This new era is being propelled by several factors: increased accessibility to space, drastic reductions in satellite size due to technological advancement, and the integration of AI across all phases of space operations, from design and manufacturing to data processing and autonomous control. The need for autonomous spacecraft arises because the vast numbers of satellites require independent decision-making capabilities for collision avoidance and maneuvering without waiting for ground operators. Furthermore, the sheer volume of data generated by these systems necessitates onboard AI to process, filter, and transmit only relevant information back to Earth, as demonstrated by systems like Starlink.
This technological shift is being realized through private sector initiatives, such as SpaceX developing large launch complexes and NASA contracting telecommunications projects. Hungarian entities are also participating in this global race, evidenced by agreements with SpaceX and the development of new satellite manufacturing complexes. Despite these advancements, significant challenges remain, including managing radiation damage to equipment, solving heat dissipation issues in vacuum environments for complex AI systems, and ensuring cybersecurity for autonomous decision-making systems. The central unresolved question facing this transition is whether full trust in artificial intelligence is warranted for critical space operations.
Full Take
The narrative positions the future of space not merely as an engineering challenge but as an existential pivot where human control shifts from direct operation to supervisory oversight of highly autonomous technological systems. The integration of AI into aerospace is a fundamental change: it moves the operational paradigm from human-centric command structures to machine-centric execution, necessitating a redefinition of reliability and safety in environments where immediate human intervention is impossible. The emergence of "New Space" is not just about access; it represents an ontological shift where physical assets—satellites—transition into networked, self-governing entities managed by emergent intelligence.
The tension lies between the promise of unprecedented efficiency offered by AI-driven autonomy and the inherent risks associated with delegating critical decision-making in extreme environments. The concerns raised regarding radiation degradation, thermal management, and cybersecurity are not peripheral engineering problems; they become foundational security requirements for autonomous operations. The question of trusting AI in this domain touches upon human agency: if systems operate outside immediate human reach, what constitutes accountability? This framework implies a need to define the boundaries of acceptable risk when delegating control, suggesting that the future consensus will be shaped by the emerging technological capabilities themselves rather than purely by established regulatory frameworks.
The pattern suggests a narrative where technological acceleration creates a mandate for novel governance. The move toward autonomous systems mirrors historical shifts in power structures, where operational capacity dictates strategic leverage. If the goal is to develop cognitive sovereignty, the focus must shift from merely maximizing technical output to establishing robust, self-aware protocols that ensure human values are embedded within the very architecture of autonomy, rather than being patched on afterward. The implication is a required philosophical confrontation regarding the nature of control itself in a hyper-connected physical domain.
Sentinel — Human
The text reads like a professionally curated news piece synthesizing expert commentary on the intersection of AI and space technology, showing strong human editorial oversight.